Wááá

 Kész, passz, ennyi, vége... Mire befejezem ezt a ki****ott qrva vizsgaidőszakot, garantált lesz az idegösszeroppanás. Már most sem kell sok hozzá. Fasz kivan a sok keresztbeszervezéssel és az "azt akarjuk hogy jó legyen nektek, de közben meg jól kicseszünk veletekkel". Túl vagyok már a hisztin és a bokám kékre-zöldre rugdosásán, de nem igazán sikerült megnyugodnom. Szinte sehol sem tartok, és persze nem találok semmit, és még Gugli-bácsi sem tud segíteni. Elegem van abból, amikor napjában legalább háromszor leszek rosszul valsz' az ideg miatt, nagyon nem tetszik. Egyszóval a helyzet rózsás, csak a rózsák feketék és rohadnak. De itt most jól kimérgelődöm magam és ennyivel is könnyebb lesz kicsit. Mellesleg nagyra tudnék most értékelni egy baráti ölelést...