Miért kell beszólni?

Hát ma is szembesülnöm kellett vele, hogy egyáltalán nem vagyok olyan, mint a többség... Kicsit fura, de néha úgy néznek rám, mintha marslakó lennék. Nem nézek X-Faktort, a Való Világ az nekem kinn van az utcán nem a tv-ben.... De akkor te mit szoktál nézni??? Szegezik nekem a kérdést. Jószerével nem sok mindent, az animét meg a keleti filmeket inkább már nem is magyarázom az ittenieknek, az meg, hogy egy lány horrort néz... Áááá olyan nincs, nekem romantikus nyálas izéket kell néznem. Második forduló: Nincs valami jó zenéd? Az emberek elé tárom merevlemezem teljes tartalmát... Sehol egy David Guetta, vagy valami diszkós pop izé... A többség számára ismeretlen Visual kei bandák, japán rockerek, és egy-két popegyüttes. Ha megtalálják a Bach és Beethoven darabokat, akkor meg még bolondnak is néznek... Elintéznek azzal, hogy szar zenét hallgatok, és jön a tuc-tuc, amit nem bírok elviselni. Zárásként pedig: szara háttered, miért ilyen csöveseket raksz ki... Pfff köszike, édesek vagytok. Nem szeretek rózsaszín édibédi csajszis izéket kirakni, nem állja a szemem. Mi a baj ezzel? Emilie, vagy egy japán énekes, néhanapján vmi extra dark... Mi a baj ezzel? Én nem szólok meg senkit, mert VV-t, vagy X-et néz, diszkózenét hallgat és rózsaszín szivecskés a háttere... Akkor nekem miért kell minden egyes alkalommal beszólni? Nem vagyok ettől még rosszabb, mint mások, csak más az ízlésem. Őszintén megmondva, ez a mai már nem az első eset volt, és baromira rosszul tud esni.