Én kicsi pónim...
Nem is annyira az én kicsi pónim ez, hanem valaki másé...
Nyugi, nem kattantam meg, csak éppen a legújabb rajzomról szeretnék írni pár sort. Az egész sztori még valamikor tavaly kezdődött talán, amikor unokatesóm eljött hozzánk a családjával. Mint kiderült a legnagyobb lánya nagy pónirajongó (de az első számú favorit akkor is a körömlakkozás, amivel a nagyobbik húgát is sikerrel megfertőzte). Évről évre sikerrel kunyerálja el tőlem a horgolt állatkáimat, és legutóbb arra kért csináljak neki egy pónit. De nem ám akármilyet, le is rajzolta ám nekem! Íme: Na, szóval értitek... Valahogy azonban nem volt hangulatom ilyesmit horgolni, de nem volt szívem megmondani neki. Viszont szeretném kárpótolni, így helyette rajzoltam neki egyet! De ne szaladjunk ennyire előre. Tudva lévő, hogy rajzolás terén inkább amolyan kódexmásoló típus vagyok, így előbb keresnem kellett egy megfelelő pónit. Őrá esett a választás:
A kész rajz pedig ilyen lett:
Egy szép keretbe beletéve szerintem éppen jó karácsonyi ajándék lesz belőle, ami sokáig díszíti majd a szobájukat.
Ha esetleg érdekel valakit, hogy milyen hasonló jellegű retteneteim vannak még, az bátran kukkantson be a galériámba!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése