Most egy régebbi a jrocknews-on megjelent REOL-al készített interjút hozok nektek olvasgatásra. Hoztam már több előadót is, de ezt az együttest is szeretem volna valamilyen szinten bemutatni nektek. Mind a REOL, mint Reol szóló dalait is nagyon szeretem, lendületesek, pörgősek, energiával töltenek fel.
Maga az eredeti interjú 2017. július 25-én került fel az oldalra.
Interjú: REOL elmagyarázza a hobbimuzsikusokból a profi karrierbe való átmenetet - HYPER JAPAN Summer 2017
Izgalmas és energiával teli előadást hozott a HYPER JAPAN Summer 2017 Londonban a múlt hétvégén! A modern elektronikus triónak, a REOL-nak köszönhetően kiválóan éreztük magunkat a HYPER JAPAN-on! A szombati koncert után a JROCK NEWS-nek volt szerencséje leülni ezekkel az elegáns és stílusos emberekkel, hogy elbeszélgessünk velük a történetükről, a múltjukról, az új zenéjükről és a jövőbeli terveikről is. Mielőtt továbbmennénk, kérjük, vegyétek figyelembe, hogy a REOL mint háromtagú együttes nagy betűvel van kiírva, míg a "Reol" az énekesre utal.
Ti különböző szakértelmek egysége vagytok, Reol énekes, Giga zeneszerző és Okiku filmalkotó. Hogyan találkoztatok?
Reol: Úgy öt évvel ezelőtt találtunk egymásra az interneten, amikor még mindannyian a saját dolgainkat csináltuk. A Niconico nevű (a YouTube-hoz hasonló) videós weboldalon keresztül találtunk egymásra, amikor egymás munkáit néztük és élveztük. Tehát én Giga zenéjét hallgattam, Giga az én énekemet hallgatta a feldolgozásaimon keresztül, Okiku pedig zenei videókat készített, amit mindketten nagyon érdekesnek találtunk! Végül a Twitteren keresztül kezdeményeztem a kapcsolatfelvételt, és az egész onnan indult.
Mivel a REOL minden tagjának megvan a saját szakértelme, mi a folyamata annak, hogy ezeket a komponenseket összeillesszétek?
Reol: A dalszövegeket általában én írom, míg a zene csoportmunkában születik. Giga hangszereli a zenét, Okiku pedig megrendezi és elkészíti a hozzá illő klipet. Igyekszünk nem egymás lábára lépni, és csak a saját részünkön dolgozunk.
Nemrég szerződtetek a TOY'S FACTORY lemezkiadóhoz és kiadtátok a SIGMA (Σ) című debütáló nagylemezeteket is, hozott ez bármilyen jelentős változást a zenei karrieretekben?
Reol: A zene... most már munka. [nevet] Képesek vagyunk megélni belőle. Annak idején, amikor elkezdtünk együtt dolgozni, még csak diákok voltunk, így ez egy hatalmas, életet megváltoztató lehetőség volt.
Mielőtt aláírtál a TOY'S FACTORY-nál, illusztrációkat használtál avatárként, hogy rejtve maradjon a személyazonosságod. Úgy tűnik, hogy sok utaite (énekes feldolgozó művész) ugyanezt teszi, de a közelmúltban befutott utaiték végre felfedték az arcukat (mint nano, alfakyun., kradness és mások). Most már te is közéjük tartozol! Milyen érzés, hogy ilyen sokan felismerik az arcodat, nem csak az avatarodat?
Reol: Eleinte csak hobbiból zenéltem, amíg diák voltam, emiatt nem igazán lett volna helyénvaló, hogy nyilvánosan megmutassam magam. Akkor még nem tudtam, hogy zenészként akarom-e folytatni a karrieremet. Most, hogy leszerződtem a TOY'S FACTORY-hoz, úgy döntöttünk, hogy felfedjük az arcunkat, és megnyitjuk azokat a lehetőségeket, amelyekben egyébként nem tudnánk részt venni.
Reol néhány korábbi avatárja
Említetted, hogy a zene eleinte csak hobbi volt. Milyen volt az átmenet hobbimuzsikusból egy olyan pozícióba, amiből meg tudsz élni? Nem volt hatalmas kontraszt a stúdiókörnyezetből egy valódi élő előadásra való átállás?
Reol: A zene akkor lett a hobbim, amikor általános iskolás koromban (második osztály) elkezdtem trombitálni. Korábban is játszottam már élőben emberek előtt a trombitámmal és a zongorámmal, így az átállás teljesen természetes volt számomra. Miután a középiskolában a klasszikus zene iránti érdeklődésem kezdett alábbhagyni, inkább zenekarokban kezdtem énekesként fellépni. Mindez zökkenőmentes és természetes átmenetet teremtett számomra.
Ha már az élő fellépéseknél tartunk, milyen volt az előadás, amit most fejeztetek be? A rajongók reakciója őrületes volt! A közönség energikusan kántálta és énekelte végig az egész előadást!
Reol: Igen, a közönség nagyon lelkes és energikus volt! Készültem egy angol nyelvű beszéddel a ceremóniamesternek, bár az élő show alatt teljesen elfelejtettem, hogy mit mondjak. Helyette japánul folytattam, és megpróbáltam kommunikálni a közönséggel, bár nem mindenki értette, amit mondtam, mégis megpróbálták meghallgatni a mondanivalómat, amiért hálás vagyok.
A Give me a break Stop now című dalotokat nagyon jól fogadták ma este, mi volt a legnagyobb inspiráció a dalhoz? Milyen üzenetet akartatok közvetíteni vele?
Reol: Amikor lehangoltnak érzem magam, általában ilyenkor jön meg a kedvem a zenéléshez. Nem igazán fedeztem fel túl sokat a frusztrációk és a düh területén amit érzek, így a Give me a break Stop now egy dal számomra, hogy a világgal, vagy akár csak apró, jelentéktelen dolgokkal szembeni frusztrációmat közvetítsem.
Mi a helyzet a dolgok vizuális aspektusaival?
Okiku: Mi? Nem tudok semmi különöset mondani.
Reol: [nevet] Okiku: Nos, olyan klipet akartam készíteni, ami emlékezetes, nem csak olyat, ahol Reol arcát egyszerűen csak megmutatjuk.
Az általatok korábban készített zenék a hangszerek tekintetében egy kicsit "zenekari megközelítésűek" voltak, de a jelenlegi REOL az EDM-re (Elektronikus tánczene) koncentrál. Miért döntöttetek e megközelítés mellett?
Reol: A zenei megközelítésem megváltozott, amikor találkoztam Gigával. Akkoriban nem voltam tisztában az úgynevezett "asztali zene" műfajával (ahol jellemzően szintetizátorokat és Vocaloidokat használnak). Mivel úgy döntöttünk, hogy együtt fogunk dolgozni, megpróbáltuk az ő elemeit is beépíteni.
Mindannyian a Hatsune Miku-hoz kötődő háttérrel rendelkeztek, akár Vocaloid-zenével foglalkoztatok korábban, akár Vocaloidot használtatok a zenei produkcióban, akár videókat készítettetek Vocaloiddal kapcsolatos zenékhez. Milyen módon befolyásolta Hatsune Miku népszerűsége a japán zene globális megítélését?
Reol: Akarsz erre válaszolni Giga? Nem? Giga: [Halk kuncogás] Reol: Hát igen... [nevet] Legalábbis számomra, ezen a személyiségen keresztül az emberek korlátlan mennyiségű tulajdonságot tudtak Hatsune Mikunak tulajdonítani. Nem kötődik semmilyen anime vagy konkrét környezethez, ami bármilyen korlátozást jelentene. Ez lehetővé teszi, hogy bárki kapcsolatba léphessen “Hatsune Miku” médiumán keresztül. Azt hiszem, emiatt teljesen érthető, hogy népszerűségének növekedése világszerte képes volt megugrani.
A HYPER JAPAN azt mondta nekünk, hogy a honlapunkon keresztül találtak rá a zenétekre, nagyon örülünk, hogy részt vehetünk a nemzetközi sikeretekben! Tervezitek a további terjeszkedést Japánon kívül? Ha igen, hogyan tervezitek ezt megvalósítani?
Reol: Jelenleg nincsenek külföldi fellépési terveink, de szeretnénk, ha minél több ember élvezhetné a zenénket, függetlenül attól, hogy hol élnek, ez önmagában nagyon boldoggá tenne minket. Örömmel fogadunk minden tengerentúli meghívást.
Ezt egy kicsit szomorú hallani.
Reol: Sajnos ez a helyzet, mivel nem ismerjük ennyire előre a menetrendünket. Nemrégiben Koreában léptünk fel, és én személyesen Sanghajban léptem fel két évvel ezelőtt. A japán közönség általában elég félénk, a külföldi energikus rajongók látványa igazi kontraszt volt az otthoniakhoz képest. Ha lehetőség adódik rá, mindenképpen vissza szeretnék menni!
Szóval, vannak más tervei is a REOL-nak?
Reol: Rendben... Milyen terveink vannak? [nevet]
Te mondd el! [nevet]
Reol: Soha nem számítottunk ilyen nagyszerű eredményre, mint ez, amikor elkezdtük, nagyon hálás vagyok ezért. Csak annyit mondhatunk, hogy továbbra is jó zenét fogunk csinálni minden rajongónknak világszerte.
Mivel most éppen Londonban vagyunk, kíváncsiak vagyunk, hogy jártatok-e már itt?
Reol: Nem! Ez az első alkalom!
Mi volt az első benyomásotok?
Reol: Nagyon tetszik az itteni klíma, nagyszerű! Azt is észrevettük, hogy az itteni emberek sok krumplit esznek, míg otthon az alapélelmiszerünk a rizs.
Igen, itt tényleg sok krumplit eszünk! Van olyan japán étel, amelyet szívesen bemutatnátok az olvasóinknak?
Reol: Ah! Nagyon szeretem a nasu no agebitashi-t. (なすの揚げ浸し "Sült padlizsán könnyű húslevesben")! És nagyon szeretem a jagaimo no shouyuni-t. (じゃがいもの醤油煮 "főtt burgonya keményítős szójaszószban"). Giga: Hm… Steak… Ah, wait that’s not it, Japanese food, right? Reol: [Nevet] Igen, milyen japán ételeket szeretsz mostanában? Giga: Tonjiru (豚汁 "Japán sertéshús és zöldség miso levesben" tökéletes a hideg télre, de most éppen július van. Mindenki: [Nevet]
Balról jobbra: Nasu no agebitashi, jagaimo no shouyuni, és tonjiru.
Mielőtt véget vetnénk a napnak, tudnátok nekünk magyarázatot adni erre a rejtélyes promóciós fotósorozatra (lentebb látható), amit a SIGMA album megjelenésekor használtatok? Majd meghalunk, hogy megtudjuk!
Okiku: [Meglepődve] Huuuh? Reol: [Nevet] Igen, szívesen elmagyarázzuk. Megpróbáltam megölni Gigát, de ő túlélte, és azzal viszonozta a szívességet, hogy helyette egy daikonnal (retek) támadt rám, miközben egy póréhagymát harapdált.
Okiku azonban látszólag nyugodtan álldogál ott?
Reol: Igen, mert itt ő az igazi gyilkos! Csak úgy tűnt, hogy megöltük egymást, de valójában végig ő volt az. [nevet] Giga: Pontosan így történt. Okiku: Igen, valahogy így.
Bár az egység jövőbeli tervei még ismeretlenek, alig várjuk, hogy lássuk, hogyan fognak fejlődni mind zeneileg, mind egyénileg! Nagyon reméljük, hogy a közeljövőben élőben is láthatjuk őket, és újra átélhetjük azt az örömöt és szórakozást, amit a londoni koncertjeik során tapasztaltunk! Szeretnénk megköszönni a HYPER JAPAN-nak és a REOL-nak ezt a lehetőséget, reméljük, hogy élveztétek a trióval folytatott buta beszélgetésünket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése