A night in the asylum

Érdekes... Az éjjel megint azt álmodtam, hogy benn vagyok a gyogyiban. De most nem egyedül, hanem a srácokkal, csak éppen nem igazán találtam őket, mert hát az intézet az akkora volt, mint egy fél város, el lehetett tévedni benne. Ekkor volt a nagy kétségbeesés... Alapvetően azonban élveztem a helyzetet. Az a tipikus hogyan pattanjunk meg elegánsan dolog folyt éppen. Ha túl nagy a ház, és sok a bennlakó, akkor ha elcsentek pár fehér köpenyt, máris minden könnyebbnek tűnik. És a legszebb az egészben: mindenki tudja, hogy hibbantak vagytok, csak pont ti nem XD Mindenesetre érdekes élményekkel gazdagodtam. (helyenként kínosan romantikus volt)