Öt kérdés egy "sztárhoz"
Kedves Olvasóink!
Örömmel jelenthetem be, hogy az eddig bevehetetlennek hitt interjúalany végre megadta magát. Itt ülünk az egyik népszerű pubban, az ő kérésére egy sarokban lévő asztalnál. Rövid, zselézett vörös haj, erős, sötét smink, piercing és több fülbevaló... Semmi különleges ruha, csak a megszokott farmer-póló összeállítás a már sokak által jól ismert bakanccsal és egy fekete bőrdzsekivel. Elsőre senki sem hinné el, hogy egy ha lehet mondani aprócska lány ül itt velem szemben, pedig így van. A mai interjú alanya nem más, mint Key, a feltörekvőben lévő Dark Rose gitárosa.
K1 Mesélnél nekünk a gyermekkorodról?
V1 Én is egy teljesen átlagos lányként kezdtem. Kertes vidéki ház valahol az ország túlsó felén, boldog családdal, kutyával meg mindennel. Ez az idill azonban nem tarthatott örökké...
K2 Elmondanád, hogy mi történt?
V2 Kilenc éves voltam, amikor a szüleimet elvesztettem. Magamra maradtam a hétéves húgommal, intézetbe kerültünk. Egy év múlva elváltak az útjaink, őt örökbe fogadták, egy idegen családhoz került, én pedig ott maradtam a többiek között. Őszintén be kell hogy valljam nem voltam az a szerethető gyerek, nem is akartam az lenni. Talán éppen ezért nem kellettem senkinek. Tizennégy voltam, amikor megszöktem az intézetből, egy darabig az utcákat jártam. Jó néhány dolgot elkövettem anno, amikre nem vagyok igazán büszke, de az már a múlt. Most itt vagyok, tagja egy csapatnak, ahol igenis számítok, és szükség van rám. Az életem ezzel jó irányt vett...
K3 Lány létedre miért pont a gitárt választottad?
V3 Talán azért mert az olyan menő XD Nem, nem így volt, valójában a sors hozta így. A zene volt az ami értelmet adott az életemnek. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer egy együttesben játszhatok. Mikor még fél lábbal az utcán voltam, összekerültem egy kisebb társasággal. Ott tanított meg az egyik fiú az alapokra, a többi már csak jött magától. Szereztem egy gitárt és kiálltam az utcára.
K4 Hogyan kerültél be a bandába?
V4 Egy őszi délutánon kinn játszottam az egyik aluljáróban és egy srác odalépett hozzám. Thomas volt az... Nem akartam elhinni, amikor azt mondta, hogy pont egy ilyen gitárost keresnek, mint én. Kissé mesebeli, de így történt. Bemutatott a többieknek, játszottam pár számot és tetszett nekik.
K5 Mit csinálsz a magánéletben, amikor éppen nem a bandában játszol?
V5 Az titok... XD Annyit elárulhatok, hogy olyan vagyok, mint bármelyik más ember, dolgozom és élem az életem. Manapság pusztán a zenéből nem lehet megélni.
K1 Mesélnél nekünk a gyermekkorodról?
V1 Én is egy teljesen átlagos lányként kezdtem. Kertes vidéki ház valahol az ország túlsó felén, boldog családdal, kutyával meg mindennel. Ez az idill azonban nem tarthatott örökké...
K2 Elmondanád, hogy mi történt?
V2 Kilenc éves voltam, amikor a szüleimet elvesztettem. Magamra maradtam a hétéves húgommal, intézetbe kerültünk. Egy év múlva elváltak az útjaink, őt örökbe fogadták, egy idegen családhoz került, én pedig ott maradtam a többiek között. Őszintén be kell hogy valljam nem voltam az a szerethető gyerek, nem is akartam az lenni. Talán éppen ezért nem kellettem senkinek. Tizennégy voltam, amikor megszöktem az intézetből, egy darabig az utcákat jártam. Jó néhány dolgot elkövettem anno, amikre nem vagyok igazán büszke, de az már a múlt. Most itt vagyok, tagja egy csapatnak, ahol igenis számítok, és szükség van rám. Az életem ezzel jó irányt vett...
K3 Lány létedre miért pont a gitárt választottad?
V3 Talán azért mert az olyan menő XD Nem, nem így volt, valójában a sors hozta így. A zene volt az ami értelmet adott az életemnek. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer egy együttesben játszhatok. Mikor még fél lábbal az utcán voltam, összekerültem egy kisebb társasággal. Ott tanított meg az egyik fiú az alapokra, a többi már csak jött magától. Szereztem egy gitárt és kiálltam az utcára.
K4 Hogyan kerültél be a bandába?
V4 Egy őszi délutánon kinn játszottam az egyik aluljáróban és egy srác odalépett hozzám. Thomas volt az... Nem akartam elhinni, amikor azt mondta, hogy pont egy ilyen gitárost keresnek, mint én. Kissé mesebeli, de így történt. Bemutatott a többieknek, játszottam pár számot és tetszett nekik.
K5 Mit csinálsz a magánéletben, amikor éppen nem a bandában játszol?
V5 Az titok... XD Annyit elárulhatok, hogy olyan vagyok, mint bármelyik más ember, dolgozom és élem az életem. Manapság pusztán a zenéből nem lehet megélni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése