Egy kis ez meg az...

 Néhány estével ezelőtt terveztem ide egy post-ot, de valamiért nem íródott meg. Kezdem azt hinni, hogy talán jobb is így... Tudom, hogy nem sok értelme lett volna, és nem akartam igazából másokat keseríteni vele, csak jobb lett volna kiírni magamból. Talán majd, egyszer, de nem most. Nem igazán fűlik hozzá a fogam, hogy mások sajnáljanak és aggódjanak értem, ez nem az én stílusom, bár tény, hogy néha jobb volna olyannak lenni. No de mindegy! Nagyjából sínen vannak a dolgok, a hülyeségeket meg el kell szépen felejtenem és minden rendben is lesz. Lassan de biztosan jó úton vagyok. Ma is egész jó napom volt, annyira nem értem rá gondolkodni semmit. Erre most talán szükségem is volt egy kicsit. A tökéletes este indításának pedig megnéztem az  L wo Tsugu Mono-t. Alaphang belőve, már csak folytatni kell valahogy. Na de megyek is, mert botrányos módon a sors ellop egy órát az éjszakámból! 

Bye-bye mindenkinek!