Néhány napja futottam bele az 1883 magazin MIYAVI-val készült
interjújába. Végigolvasva megtetszett, valami úgy megfogott benne... Egyből kedvet is kaptam hozzá, hogy lefordítsam nektek. Tudom, ma már szinte mindenki perfekt angol, de mindig van aki nem tud, vagy nem akar (mert kicsit lusta) angolul olvasni. Szóval drágáim az alábbi fordítás nektek készült, meg persze egy kicsit magamnak is, mert ezt egy jó kihívásnak tartottam magammal szemben :)
(Természetesen nem lett tökéletes, ha néhol akad benne hiba, azért ezúton is elnézést kérek tőletek)
Az ikonikus 2019-es 1883 borítóját követve MIYAVI, a sokoldalú gitáros, énekes-dalszerző, producer és színész egyáltalán nem lassított.
Múlt év őszén a rock ikon olyan szintet ért el, amit nem sok más művész mondhat el magáról: a 15. albumának az
Imaginary-nak a megjelenését. A 11 számot tartalmazó lemez ugyanolyan friss, mint a MIYAVI 2005-ös debütálása, a képzeletbeli univerzum felfedezése, amely minden egyes számban villódzik, ösztönözve a hallgatókat, hogy a tipikus hangzásvilágon kívül gondolkodjanak és arra csábítja őket, hogy MIYAVI nem evilági látványvilágán keresztül valóban dacoljanak a gravitációval. Ahogy közeledünk a világjárvány kétéves határához MIYAVI
Imaginary-je egyenlő arányban időtlen és hihetetlenül eltalált; olyan, amely megköveteli tőlünk, hogy mindig jelen legyünk egy olyan korban, amikor a világ gyorsan változik, és mindenekelőtt a saját képzeletünkre kell támaszkodnunk.
Kelsey Barnes az 1883 Magazin-tól beszélget MIYAVI-val az
Imaginary-ről, arról, hogy milyen volt újra turnézni, a Netflix Arcane című sorozatában játszott szerepéről és még sok másról.
Amikor utoljára beszéltünk veled a 2019-es számunkban, épp akkor jelent meg a No Sleep Till Tokyo című albumod, és éppen világkörüli turnén voltál. Azóta megjelent a Holy Nights és legutóbb az Imaginary című 13. albumod. Egy nappal a 40. születésnapod előtt jelent meg. Milyen érzés volt egy ilyen monumentális alkotással ünnepelni a születésnapodat?
Annyi minden történt azóta, hogy utoljára beszéltünk. Most az UNHCR nagykövete vagyok, amely az ENSZ menekültügyi szervezete, ami támogatja azokat a menekülteket, akiknek konfliktusok és háborúk miatt el kell hagyniuk az országukat. Művészként arra szeretném használni a platformomat, hogy felhívjam a figyelmet a rászorulókra, különösen a fejlődő országokban. Sok probléma van a harmadik világ országaiban, de ezek a problémák a fejlett országokban élő emberek számára nem sürgetőek. A “Holy Nights” koncepciója arról szól, hogy egy szétesett világban élünk. A fejlett országok nagyon békések, de ha megnézzük a világ többi részét, rengeteg problémával kell szembenéznünk, mint például a menekültválság, a mentális egészségügyi problémák, a nemek közötti egyenlőség, a rasszizmus, az erdőtüzek, a globális felmelegedés és még sok más. Ezeknek a kérdések a zenémben döntő fontosságúak, és igyekszem a pozitivitás üzenetét terjeszteni, amire a "Holy Nights"-al is törekedtem, aztán a semmiből jött ez a járvány.
Hogy mondanád, fejlődtél és megváltoztál mint művész az 1883 2019-es borítóján?
Nemcsak zenészként, hanem színészként és modellként is fejlődtem. A világjárvány ellenére igyekeztem tovább fejlődni, mert végső soron csak ennyit tehetünk az adott körülmények között. Miután kiderült, hogy nem tudok turnézni, elkezdtem élőben közvetíteni a tokiói munkahelyemről. A lányaimmal egy zenekart csináltunk, mert otthon ragadtunk a japán kormány vészhelyzeti nyilatkozata miatt. Végül vírusként terjedtünk, és felkértek minket, hogy lépjünk fel az országos japán televíziós csatornákon és a médiában. A világjárvány lehetőséget adott arra, hogy a lányaimmal töltsek időt ahelyett, hogy mindig úton lennék, és szerettem volna megbecsülni ezeket a pillanatokat a családommal.
Ugyanakkor élőben tudtam közvetíteni a koncerteket otthonról a rajongóimnak, hogy segítsek szórakoztatni őket egy nagyon nehéz időszakon keresztül. Élő előadásokat tartottam a lányaimmal az Instagramon, a TikTok-on és a közösségi médiában ez idő alatt szinte mindennap. Én vagyok az egyik olyan művész Japánból, aki 2020-ban a legtöbbet használta a virtuális valóságot. Az elmúlt 2 évben nagyon sok virtuális koncertet adtam, köztük a TeamLabs virtuális előadását, amely egy tokiói művészeti múzeum. Aztán csináltunk egy virtuális valóság show-t 2020-ban MIYAVI Virtual Level 5.0: Synthesis néven az Amazon Music'sTwitch-en. Tavaly egy livestream előadást tartottunk a kiotói Kiyomizu templomban.
A kérdésedre válaszolva, nem számít, milyen körülmények között vagy, haladj előre. Művészként folyamatosan fejlődöm. Szinkronszínészként szerepeltem a “Bright: Samurai Soul”című animációs filmben és az “Arcane: League of Legends” című animációs sorozatban, amely a "League Of Legends" videojáték anime-spinoffja. Színészként feltűntem a Netflix "Kate" című filmjében, és leforgattam egy epikus harci jelenetet. Ezután a Az Álarcos Énekes Japán zsűritagja voltam, plusz volt két japán film 2021-ben. 2021 októberében észak-amerikai turnénk volt. Elfoglalt vagyok, és folyamatosan haladok előre.
Póló Soulstar Bőrdzseki Hysideis Farmer R13
Ez az album azt vizsgálja, hogy a képzelet és a kreativitás hogyan lesz az a dolog, ami elvisz minket a jövőbe. Mi volt ezekben a témákban az, ami arra inspirált, hogy egy egész lemezt készíts róluk?
Úgy volt, hogy a "Imaginary"-t közvetlenül a 2020-as olimpia után adjuk ki, de a játékokat elhalasztották. Természetesen mindent át kellett ütemeznünk, beleértve egy világkörüli turné és egy filmforgatás elhalasztását is. Az Imaginary című albummal szerettem volna emlékeztetni az embereket a képzelet erejére és fontosságára a vírus miatt. A világjárvány emlékeztetett minket arra, hogy milyen ijesztő lehet az élet, ha nem látjuk a jövőt, és ez tulajdonképpen hasonló ahhoz a helyzethez amiben a menekültek vannak. Az évek során ezek a menekültek, mint már említettem, nem tudják, mit tegyenek. Még csak dolgozni sem tudnak. Ez tényleg ijesztő és félelmetes. De a zenével az a feladatunk, hogy megmutassuk, hogy a jövő fényes, és mi, zenészek, ezen a nehéz helyzeten keresztül utat építhetünk a jövőbe. Ez az üzenet olyasvalami, amiből inspirálódhatunk, és amitől izgatottak lehetünk, ezért szeretnék valami ilyesmit létrehozni a zenémmel.
Az Imaginary című lemezen Kang Daniel K-pop énekessel és Troi Irons rockénekesnővel dolgoztál együtt. Művészként fontos számodra a különböző hangzások keverése és a sztereotipikus műfaji normákból való kitörés?
Számomra döntő fontosságú és normális, hogy túllépjünk a határon és a műfajon. Talán az emberek azt gondolják, hogy a K-pop énekesek különböznek az én, Troi Irons vagy Kimbra zenéjétől. Egy DJ-vel gitároztam. Nem tartom fontosnak, hogy egy kategóriába tartozzunk és korlátozzuk magunkat. Számomra a zene az zene, és van benne ütem és üzenet. Ennyi. Nincsenek műfajok. Kang Daniel, Troi, Kimbra és még sok más tehetséges művész a világon. Mindig tanulok tőlük. A velük való munka során mindig új dolgokat fedezek fel magamban. Most egy új klipet készítünk a "Hush Hush"-hoz, ami hamarosan megjelenik. Szeretném, ha a rajongóim és mindenki más rajongója is várná ezt az alkotást.
Az albumról kiemelkedik a "Super Hero", az "Are You With Me?" és a "Living In Fire". Mi az inspiráció a számok mögött?
A Super Hero egy olyan dal, amit több mint 10 évvel ezelőtt írtam. Ez egy remake és egy olyan hozzáállás, amit meg akarok mutatni a rajongóimnak, akik régóta támogatnak. A dalnak ez a változata javulást és fejlődést mutat. Mind zeneileg, mind vizuálisan változtattam a stílusomon. Azzal, hogy ezt a számot a jelenlegi stílusomban hoztam létre, bizonyítja, hogy a magam lényege nem változott. Azt hiszem, a rajongóim érzik ezt ebből a számból. Persze másképp fejezem ki magam, de a lényeg ugyanaz.
Az "Are you with me?" egy dal, amelyet japánban a nyelviskola számára készítettem. A téma az, hogy soha nem tudhatod, amíg ki nem nyitod az ajtót. Különösen számomra az angol nyelvtanulás volt ilyen. Még akkor is, ha az emberek folyton azt mondták, hogy hülye vagyok. Folytatnod kell a karriered. A debütálásom után egy időre abba kellett hagynom a karrieremet. Most már látják, és én is látom, hogy ez volt a helyes döntés.
A "Living In Fire" volt az, amiről nem voltam biztos benne, hogy fel kellett volna vennem az albumra. Ezt már nagyon régen írtam, még a COVID és a "Holy Nights" előtt. De úgy gondoltuk hogy ez a szám működhet mint egy híd a "Holy Nights" és az "Imaginary" között. A "Living In Fire" szó szerint mi vagyunk, akik a tűzben élünk. Mintha egy farkas üvöltene a sziklán. A dal egy ilyen kép, az egymásért kiáltó farkasok képe.
Bőr öv Saint Laurent Nadrág A.Tiziano Öv Armani Karkötő Eva Fehren
Mit jelent számodra az "imaginary" szó?
Jövő fényekkel. Mindig. Ragyogó fénysugarak és a fény elrendezése a jövő felé.
Az a célod, hogy ez a lemez a remény ragyogó jelzőfénye legyen. Mit remélsz, mit visznek magukkal a rajongók erről a lemezről?
Ez az, egy ragyogó jelzőfény. Csak azt akarom, hogy tudják, hogy a jövő nem is olyan rossz, a mi zenénket hallgatva. Nagyon sok olyan szám van, ami lehangolja az embereket. A hírek nyugtalanná teszik az embereket, így még nagyobb keresletet teremtenek. Ez nagyobb keresletet teremt, de olyan, mint az egészségtelen étel. A reménykedés az az üzenet, amit a zenémmel át tudok adni.
A képi világod mindig hihetetlenül magával ragadó; olyanok, mintha minifilmek lennének, amelyek elrepítik a nézőket. Amikor írjátok és rögzítitek a dalokat, akkor már a vizuális anyagokat is kitaláljátok, vagy ez csak később jön?
Miközben felveszünk és írunk, mindig vannak dolgok, amiket figyelembe kell venni. Azonban ezek a stúdiómunkák azonban nem mindig jelennek meg a képi megjelenítésben. A legszórakoztatóbb rész az, hogy más kreatívokkal együtt dolgozunk a látványterveken. Még akkor is, amikor a színpadon lépek fel, rengeteg lehetőség van arra, hogy a vizuális eszközök, a kameraszögek és az emberi kifejezésmód révén kapcsolatba lépjek a közönséggel. Az emberi arc nagyon kifejező, és kulcsfontosságú, hogy kifejezzem magam a színpadon.
Fontos számodra, hogy részt vegyél a vizuális koncepció megalkotásában, mivel ez segít elmesélni a történetedet?
Ez nagyon fontos. Gyakorlatilag mindennek, amit készítesz, tőled kell származnia. Zenészként és alkotóként alapvető fontosságú, hogy kreatív koncepcióidat hitelesen add át. Még a költségvetési megbeszéléseken és az ötletelésen is igyekszem ott lenni, mert tudom, hogy valami felmerülhet. Ez tényleg fontos.
Most fejeztél be egy 20 várost érintő amerikai turnét. Milyen volt végre újra útra kelni ennyi kihagyás után?
A turné végén még sírtam is. Ez nem könnyű. Az út és az utazás rázós volt, annyi baj van. A végén tényleg nagyszerű. Sokszor csináltam virtuális élő közvetítéseket. De az élő műsorok? Ez semmi olyasmi, amit egy virtuális livestream helyettesíteni tudna. Tudat alatt hiányzott. Észre sem vettem, mennyire hiányzott a pillanat. Ez egy energiacsere. Mi átadjuk az energiát a közönségnek, a közönség pedig visszaadja nekünk a energiát. Ez még spirituális is. Minden alkalommal közvetítünk. Igazán értékes volt. Minden színpadi és színpadon kívüli élményt élveztem. Köszönet a turnécsapat tagjainak, akik végig nagyon pozitívak voltak. Ők is nagyon élvezték a rajongóinkkal való találkozást. Különösen a világjárvány után. Ez mindenki számára nagyon érzelmes.
Olvastam, hogy nagyszerűen feldolgoztad a Somewhere Over The Rainbow-t! Mi az a dalban, ami arra késztetett, hogy feldolgozd, miközben turnézol?
Csak azért van ez a szám, mert ez egy olyan koncepció, ami a "Long Nights" és a "Holy Nights" című számoknál volt. Néha nehéz megoldást vagy utat találni a továbblépéshez. De ez a dal egy képzelgés, hogy soha nem lehet megtalálni a szivárvány lábát. Úgy képzeljük, hogy van egy alap. A bennünk élő kalandor reménykedhet, és hagyhatja, hogy az elménk izgatott legyen. A valamiben való hit ereje valójában az egyik legfontosabb dolog az életben, hogy erősen éljünk. Még ha ez nem is valóság, legalább tudod, hogy következő reggel kisüt a nap, és túl tudod tenni magad a hosszú éjszakán. Ha nem tudod, hogy felkel a nap, nem tudsz a zónában lenni. Képzeletbeli remény és képzeletbeli jövő. Mi vagyunk a felelősek azért, hogy ez megtörténjen.
Atléta Anthony Thomas Melillo Bőrdzseki Hysideis
A vokálodat és a hangodat is kölcsönadod az Arcane: League of Legends soundtrackjéhez a Netflix sorozatban, ahol a PVRIS-szel együtt van egy számod, a "Snakes", és néhány epizódban a hangodat kölcsönzöd. Milyen volt a PVRIS-szel dolgozni? Milyen volt színészként kölcsönözni a hangodat néhány epizódhoz?
Először is, PVRIS fantasztikus, és ő egy olyan művész, akit nagyon kedvelek. Annyira király. A kulcsszó, amit Christiantól, az ügyvezető producertől kaptam, a "Girl Power" volt. Különösen ahhoz a jelenethez, amelyhez a PVRIS-szel készítettem a zenét. Az a jelenet, amikor a főszereplő lány harcol az ellenségeivel. A gitárriffeket és a zenei hangzásokat úgy akartuk kialakítani, hogy ezek a hangok szinkronban legyenek a harci jeleneteivel. A PVRIS nagyszerű munkát végzett a szöveggel és a dallammal. A számon 2020 elején kezdtünk el dolgozni. Időbe telt. Christiannak volt az a különleges látvány. Sokat javítottunk, és eljutottunk a lényeghez. A szám végül nagyon élénk és energikus lett. A Snakes felvételei közben Christian megkérdezte tőlem, hogy mi mással foglalkozom éppen. Történetesen épp filmet forgattam, és szinkronszínész voltam. Megkérdezte, hogy akarok-e angolul szinkronszínészkedni. Szóval, angolul szólaltattam meg egy szerepet, és ez valahogy működött.
Végül felvettem a szerepet az angol és a japán feliratozáshoz is. Nagyszerű számomra, hogy kihívást jelentenek ezek a dolgok. Mert most lettem szinkronszínész. A látvány, amit a hangból kapunk, sokkal kevesebb, mint az élőszereplős filmeknél. A hangnak le kell fednie azt a karaktert. Sokat tanultam. Nagyon ideges voltam, amikor először csináltam. Most Japánban megkértek, hogy csináljam meg, és ez nekem nem gond. Furcsa ugyanazt a karaktert különböző nyelveken játszani. De ez egy nagyszerű lehetőség volt. És nagy megtiszteltetés számomra, hogy részese lehetek ennek az alkotásnak. Ez egy mestermű, amelyet nemrégiben készítettünk. Virtuálisan találkoztam a kreatív csapattal Franciaországban. Nagyon lelkesek voltak. Tetszik az ötlet, hogy nem csak regények, live action vagy anime van. A metatérben az emberek lóghatnak és létezhetnek. A generáció változik. Ez az alkotás mindkettőt ötvözi. Annyi lehetőség van benne. Ez őrület.
Végezetül, ha kinyilváníthatnál magadnak valamit a következő évre, mi lenne az és miért?
Nem tudom. Szeretném csiszolni a képességeimet. Éneklés, előadás, szinkronszínészkedés, szaké készítése, hajviasz kiadás, rengeteg nagyköveti munka. A legfontosabb az UNHCR. Tudom, hogy ebben a korban és ebben a szakaszban számomra nagyon fontos, hogy felfrissítsem a készségeimet és emeljem az alkotásaim színvonalát. Most tanulok kínaiul is. Még mindig felfedezem a világot. Annyi mindent nem tapasztaltam. Szeretnék többet utazni és legyőzni ezt az őrült vírust. Szeretnék turnézni és több emberrel találkozni. Repülni akarok. Ez az én életem.
Valamint az újonnan született kisbabám, Skyler. Az első fiam. A családi idő is fontos. Az ő támogatásuknak köszönhetően rocksztár lehetek, és felrázhatom a világot. Szeretném fejleszteni a nyelvtudásomat, angolul, japánul és kínaiul. Szeretnék erősebb lenni a bokszban is. 2022-ben lesz a debütálásomtól számítva MIYAVI 20 éves évfordulója az iparágban. Most próbálunk sok mindent tervezni Japánban és Japánon kívül. Zenék kiadása és színészkedés is. Elfoglalt voltam, így remélem, hogy aktív voltam. Bármit is csinálok, az a jövőért van, hogy az emberek érezzék a jövőt. Szeretnék többet találkozni a rajongóimmal.
A Imaginary már megjelent. Kövesd MIYAVI-t: @miyavi_ishihara.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése