Ezt olvasom éppen...

Reinhardt Haydn - HIM: His Infernal Majesty

Karizmatikus és fotogén énekesük, Ville Valo vezetésével a H.I.M. az évtized legmenőbb alternatív rockzenekara lesz. A gótika, a heavy metal és a power pop ötvözésével a zenekar egy új zenei műfajt hozott létre, amelyet "love metal"-nak nevez, és amely túllép a meglévő műfajokon, és olyan vonzerőt ad neki, amely 3 millió feletti albumeladásokat generált. A H.I.M: His Infernal Majesty című könyvében Barry Keating elmeséli a zenekar felemelkedésének történetét egy helsinki coverbandától, amely Chris Isaak-től a Blue Oyster Cultig mindent játszott, és amely globális rockjelenséggé vált. Keating interjúkon és anekdotákon keresztül tárja fel a zenekar egyedi ethoszát és hatásait, a love metal hangzás kialakulását, valamint a zenekar azon törekvését, hogy a goth zenét eljuttassa a tömegekhez. A könyv rengeteg szemet gyönyörködtető képet tartalmaz, és részletesen bemutatja, hogy a H.I.M. egyedülálló zenei megközelítése milyen lélegzetelállító módon juttatta el a zenekart a világsztárság csúcsára.

Hogy miért választottam most éppen ezt a könyvet? Ez egy érdekes és kissé összetett kérdés. Vagyis nem is a kérdés összetett, inkább maga a válasz... Magát a bandát már középiskolás korom óta hallgatom és szeretem. (Itt kell bevallanom, hogy életem egyetlen eredeti saját kezűleg vásárolt CD-je a Dark Light album volt) Mint ahogy az már nyilvánvalóvá vált (már csak az utóbbi hetek karaokeiból is) egy kisebb, vagyis inkább nagyobb szünet után ismét porondra kerültek nálam a dalaik. Így adódott, hogy valamikor október vége felé rábukkantam erre a könyvre. Mondván, hogy jó lesz majd valamikor, szépen el is tettem későbbre. Az a később pedig úgy látszik most jött el.

November lévén az akciók és leárazások kora köszöntött ránk ismét. Kaptam is egy Lírás könyvkupont, ami elsőre már majdnem be is váltotta a fogyasztói társadalom urai által keltett reményeket. Egyből elkezdtem könyvet keresni, mondván (gondolván) na akkor most könyvet kell venni! Persze nem nagyon találtam fogamra valót, meg úgy vagyok vele, hogy ha nem fog bejönni, akkor csak kidobtam a pénzt. Na ekkor jelentettem ki, hogy nem azért kell könyvet venni, mert most van egy kuponom. Könyvet azért kell venni, mert találtam egyet, amit nagyon, de nagyon szeretnék.

Évekkel ezelőtt megfogadtam magamban, hogy ha nem muszáj, akkor nem veszek könyvet, mert már alig férek tőlük a polcon, és sajnálom bedobozolni őket. Szóval digitális könyvespolcot nyitottam. A kudarcra ítélt könyvvásárlási projekt után szétnéztem a "polcomon" és rájöttem, hogy egy csomó olyan darab van rajta, amit valamikor el szerettem volna olvasni, de elmaradt (nagyrészt a lustaság miatt). Meg persze volt egy olyan gondolatom is, hogy jó lenne egy kis plusz kultúrát szívni magamba, pl. néhány klasszikus elolvasásával.

Szóval ennek a vége lett az, hogy ma délután elővettem az alább ismertetett darabot... (Külön kihívás, hogy angolul kell olvasnom. Nem mintha nem tudnék, csak ekkora terjedelemben elég ritkán szoktam, de most akkor így művelődöm)